Alapszabályzat

A TISZTA FALUNKÉRT CIVIL EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Tiszta Falunkért Civil Egyesület határozatlan időre történő létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Tiszta Falunkért Civil Egyesület
  2. Az egyesület székhelye: 2142 Nagytarcsa, Árpád fejedelem utca 13.
  3. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  4. Az egyesület honlapjának címe: www.tisztanagytarcsa.hu 

II. Az egyesület célja, tevékenysége

  1. Az egyesület célja:
    • Nagytarcsa hosszú távú fejlődésének elősegítése
    • folyamatos helyi nyilvánosság megteremtése,
    • pártérdekektől mentes, csak a település érdekeit szem előtt tartó politizálás,
    • élhető, tiszta, rendezett falu megteremtése,
    • kulturális- és közösségi élet támogatása,
  2. Az egyesület tevékenysége:
    • Nagytarcsa társadalmi és egyéb ügyeiről történő viták megszervezése, levezetése,
    • a természeti környezet megóvása,
    • Nagytarcsa település és környezetének megvédése és szépítése, élhetővé tétele, tisztán tartásának elősegítése, támogatása.

III. Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évente 5.000,- Ft azaz évente Ötezer forint, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig kell egyösszegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően minden év március 15. napjáig kell egyösszegben köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

IV. A tagság

  1. Az egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, a belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület működésében, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
  2. Pártoló tagként az a természetes vagy jogi személy is felvehető az egyesületbe, aki belépési nyilatkozatában vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
  3. Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.

V. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
  2. Az elnökség a tagfelvételi kérelmek elbírálásáról köteles tájékoztatni a soron következő közgyűlésen a tagságot.

VI. A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    • A tag kilépésével.
    • A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    • A tag kizárásával.
    • A vállalt tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztásával.
  2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
    A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
    A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VII. A tagok és a pártoló tagok jogai

  1. Az egyesület tagja jogosult:
    • az egyesület tevékenységében részt venni,
    • az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
    • a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
    • az egyesület irataiba betekinteni,
    • arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

      A tag a közgyűlésen a szavazati jogát kizárólag személyesen gyakorolhatja.
      A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
  2. A pártoló tag jogosult:
    • javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban,
    • részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
    • az egyesület ülésein tanácskozási joggal részt vehet, de vezető tisztségviselővé nem választható meg.

VIII. A tagok és a pártoló tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:
    • Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
    • Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
    • Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
    • Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
  2. A pártoló tag köteles:
    • az egyesület alapszabályának betartása,
    • az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. 

IX. Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:
    • Közgyűlés
    • Elnökség

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb, döntéshozó szerve.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    • az alapszabály módosítása;
    • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
    • az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
    • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
    • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Közgyűlést kell összehívni a tagok egyharmadának – a cél megjelölése mellett történő – kívánságára.
  4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak több, mint a fele jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

    A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

    A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

      Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
  6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés 15 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés az eredeti pontokra vonatkozóan, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
  7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

    A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
    • az egyesület nevét és székhelyét;
    • a közgyűlés helyét és idejét;
    • a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
    • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
    • a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

      A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
  9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. Személyi kérdésekben a tagok döntése alapján titkos szavazás is elrendelhető. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához, a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek választásához kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 azaz négy év határozott időtartamra.
    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    • a megbízás időtartamának lejártával;
    • visszahívással;
    • lemondással;
    • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

      A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
  3. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
    Az egyesület elnöke: Barna Ervin Árpád 
    (anyja neve: Szántai Erzsébet, lakóhelye: 2142 Nagytarcsa, Szent Imre herceg utca 29.)

    Az elnökség tagjai:
    Rédei Attila (lakóhelye: 2142 Nagytarcsa, Árpád fejedelem utca Sándor Béla (lakóhelye: 2142 Nagytarcsa, Ibolya utca 4.)

    Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
  5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    • az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    • az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    • a tagság nyilvántartása;
    • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
    • a tag felvételéről való döntés;
    • fegyelmi jogkör gyakorlása,
    • az egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,
    • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
  7. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok legalább kétharmada jelen van. Négy elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
  9. Az egyesület elnöke:
    • képviseli az egyesületet, az elnökség egyes tagjait megbízza az egyesület eseti képviseletével, gondoskodik az elnökségi határozatok végrehajtásáról,
    • b) összehívja a közgyűlést, az elnökség üléseit és azokon elnököl,
    • c) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, biztosítja az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenységét, és azt ellenőrzi,
    • d) a költségvetés keretei között utalványozási jogot gyakorol,
    • e) az elnökség előzetes javaslata alapján szerződést köt az egyesület alkalmazottjaival, és átruházott jogkörben gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
    • f) eljár minden olyan esetben az elnökség két ülése között, melyek szükségesek ahhoz, hogy az egyesületi élet folyamatosan működjön, erről a soron következő közgyűlésen beszámol.
  10. Az egyesület elnökségi tagjai:
    Az egyesület elnökségi tagja rendszeresen és tevékenyen részt vesz:
    • az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
    • a határozatok előkészítésében és meghozatalában,
    • a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében, 
    • jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni,
    • felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta, és azt maradandóan kinyilvánította,

X. Az egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása és vagyona

  1. Az egyesület bevételei:
    a) tagsági díj,
    b) személyek anyagi támogatása,
    c) állami, társadalmi, önkormányzati és szövetkezeti szervek anyagi támogatása,
    d) rendezvényi-, reklám- és egyéb bevétel,
    e) pályázatokon nyert összegek.

    Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
    Az egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért.
    Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök a felelős.
    Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

XI. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnése:
Az egyesület megszűnik, ha

  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését,
  • az arra jogosult szerv megszünteti,
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

XII. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Nagytarcsán, 2021. év. október hó 16. napján